Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 24.10.2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Tőkés László
Titlul articolului: A román–magyar kormányülésről
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=153


„Csodával határos” „történelmi” eseménynek, a román–magyar kapcsolatokban beállott „áttörésnek” nevezik, és hasonló hangzatos jelzőkkel illetik a Bukarestben lezajlott kormányülést.

      A francia–német megbékélési modellre való hivatkozás már eleve rossz ómennek számított, hiszen ennek követését annak idején Ion Iliescu szorgalmazta. Másfelől köztudott, hogy „nagyobb testvéreink” esetében egy olyan asszimilációs modellel van dolgunk, melyet erdélyi magyarságunk semmiképpen sem tarthat mintának. Pusztuló nemzeti közösségünk számára a működő európai autonómiák jelenthetik a példát.
      A román–magyar kormányülés kapcsán mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a létrejöttében közreműködő Markó-klikk újból csak elárulta az erdélyi magyar autonómiát.
      Emellett az is megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány a „száz lépés” tetszetős arculati politikáját tizenöt olyan kétoldalú román– magyar megegyezéssel toldotta meg, amelyek kirakati értéke vetekszik az előbbi százéval. Igen jellemző, hogy miközben a magyarországi – határon túli magyar kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, a román–magyar államközi kapcsolatok „Kempinsky” magasságokba emelkedtek. Egyébként Gyurcsány Ferenc abba a fatális tévedésbe esik, hogy az erdélyi magyarságot összetéveszti a Markó-féle RMDSZ-szel.
      Az RMDSZ pártvezére szerint „a két országnak a párbeszédet sikerült érvényesítenie a konfrontáció helyett”. A kijelentés demagóg és képmutató, főképpen annak fényében, hogy miközben Budapest, Bukarest és az RMDSZ maguk között kiválóan megértik egymást – ezzel szemben az erdélyi magyarság RMDSZ-en kívüli erőivel, valamint az egyházi és a civil élet képviselőivel a nevezettek még csak szóba állni sem hajlandók.
      A bukaresti közös kormányüléssel éles ellentétben áll a romániai magyar valóság. Erdély több városában éppen ezekben a napokban zajlottak azok a tüntetések, melyek az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását követelték. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei ez időben tettek látogatást az Európai Unió brüsszeli intézményeinél, a kisebbségi és vallásszabadság kivívása, az egyházainkat sújtó diszkrimináció megszüntetése és a kommunizmus idején elkobzott közösségi javaink visszaszerzése érdekében. A román Parlament ebben az időszakban szavazta le a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet, és magyarellenes gyűlöletbeszéd kíséretében fejezi ki ellenállását még az igazi autonómia pótlékát tartalmazó kisebbségi törvénytervezettel szemben is.
      Jellemző, hogy a román–magyar kormányülésnek még csak a napirendjén sem szerepelt az erdélyi magyar közösségi önrendelkezés, vagy az önálló magyar nyelvű felsőoktatás ügye. Ehelyett gondoskodnak nekünk egy csíkszeredai konzulátusról, mely az eddiginél is jobban megkönnyíti erdélyi népünk kivándorlását, és alapítanak egy magyar kulturális fiókintézetet Székelyföldön – ott, ahol a magyar kultúrának igazán nem vagyunk híjával.
      A közös kormányüléssel szintén szöges ellentétben áll a magyar politikai valóság. A Gyurcsány-kormány a határon túli magyaroknak juttatott támogatást minden téren megnyirbálta, és már közel egy éve nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Úgy tűnik, hogy Gyurcsány Ferencnek kényelmesebb Bukarestben megoldani a „magyar kérdést”, mint a kárpát-medencei magyarság közképviseletének intézményesített fórumán – a MÁÉRT-on – keresni a megoldást.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.